‘Tanulási technikák’ kategória archívum

Sziasztok!

Mányoki Györgyinek hívnak, nyelvtanár és tolmács vagyok. Sok éve gyűjtögetem a különböző tanulási technikákat, tippeket, tanfolyamokon veszek részt, majd gyorsan ki is próbálom magamon a friss recepteket. Ezeket kísérlem meg most áttekinteni, összefoglalni ebben a kicsit hosszúra sikerült írásomban – persze még így is a teljesség igénye nélkül. Kívánom, hogy miután türelmesen végigolvastad a cikket, találj köztük Te is magadnak hasznos módszert, és egyben arra is biztatlak, légy kreatív!

Mivel életünk során kikerülhetetlen a pályamódosítás, a munkahelyváltás, ezért ma már jól ismert fogalom az élethosszig tartó tanulás. Így aztán sokszor felnőtt fejjel kell megtanulnunk újra “tanulni”, beosztani a csekélyke, rendelkezésre álló időnket és a tananyagot. Én arra jöttem rá, hogy nem kell született zseninek lennünk ahhoz, hogy sikeresen vegyük az akadályokat felnőttként is. A hatékony tanuláshoz persze sok mindenre van szükség.

1. Külön tanulóasztal/tanulósarok

A külön tanulóasztal, tanulósarok kiválasztásakor fontos szempont, hogy figyelmünket a lehető legkevesebb dolog tudja elterelni. Ezenkívül jól el kell különítenünk a szabadidős és más tevékenységeket a tanulástól. Tartsuk szem előtt azt is, hogy mindannyiunknak megvan a maga bioritmusa, így vannak olyan időszakok, amikor valahogy könnyebben tanulunk: nálam ez például este van, amikor elcsendesedik a ház… De képtelen lennék például hajnalban könyvet venni a kezembe (pedig akkor is csend van). A kutatók felfedezték, hogy legjobban az elalvás előtt ismételtekre emlékszünk vissza, azaz éjszaka, az alvás ideje alatt raktározódik el a hosszú távú memóriánkba a megtanult anyag.

2. A tanulás céljának pontos meghatározása

Nehéz fába vágja a fejszéjét az, aki homályos célokkal vág neki a tanulásnak. Tudnunk kell pontosan, hogy miért is lesz az hasznos a számunkra, miért akarjuk elsajátítani az anyagot, és a legjobb, ha ez nem valami külső kényszer.
A tanulásra szánt időnket is jól be kell osztanunk: én úgy szoktam, hogy veszem az anyagot és a rendelkezésre álló időt (amiből egy kicsit mindig tartalékolok a nem várt eseményekre), és részcélokra osztom. Van, amikor jobban, van, amikor lassabban tudok haladni, ilyenkor rugalmasan „újratervezek”.

3. A tiszta struktúra a fejben, nagyobb sikert jelent a tanulásban

Hogy mit is jelent ez pontosan? A megtanulandó anyag mondjuk 100 oldal. Először átfutom a tartalomjegyzéket és a főbb címeket. Ezt egy fekvő A4-es oldalon felvázolom. Ekkor pontosan látom, hol vannak a nagyobb egységek, így azoknak külön egy-egy vázlatoldalt szánok, amikre a kulcsszavak kerülnek. Ezt a technikát egyébként „mind map” (elmetérkép) technikának hívják, és ennek segítségével egy rendszer alakul ki a fejedben a tananyagról, amihez ezután könnyebb lesz kötni például a bebiflázandó definíciókat.
Ha van rá lehetőségünk, érdemes „próbavizsgát” tennünk, és azután az ott feltárt hiányosságokat célzottan tanulni a vizsgáig (ami már jól megy, azt csak átfutjuk).

4. Pozitív és bizakodó hozzáállás a megtanulandó anyaghoz

Ez nem mindig könnyű, de azzal, ha ezt nem tesszük meg, akadályt építünk saját elménk számára, amit le kell győznie, mielőtt a tananyaghoz fogna. Görcsös aggyal és stresszesen nehéz tanulni. Segíthetünk magunkon például azzal, hogy részcélokat tűzünk ki, és azok elérésekor jutalomban részesülünk. Én például ilyenkor „kaptam magamtól” két óra pihenőt az Oxygen wellness pezsőfürdős-szaunás részlegében, vagy akár csak egy körömlakkot matricákkal. Azt nem tudom megmondani, neked mi okoz örömöt, de az önjutalmazós módszer hidd el, beválik.

5. Változatosság gyönyörködtet: tanulói típusok és néhány bevált technika

Végül elérkeztünk a legfontosabb részhez: a változatosság és a módszerek kitalálásában a kreativitásod szükségességére hívnám fel a figyelmedet. Tanulj egyedül, párban vagy közösségben, minden esetben vannak jól bevált technikák, de ha adott esetben épp valami nem működik jól, gond nélkül keress másikat. Fontos tudatosítanod magadban, hogy te melyik tanulói típus(ok)hoz tartozol leginkább, mert az megkönnyíti a számodra hatékony módszerek kiválasztását:

A típus:

leginkább hallás után tanul. Ő az, aki az előadásokon figyel, otthon alig tanul, mégis átmegy a vizsgákon. A nyelvtanuláskor neki sok eredeti szöveg, kazetta hallgatása javasolt, a tananyagot érdemes hangosan felolvasnia, és akkor tényleg játszva tanul. Neki lesz szuper a kiejtése, de lehet, hogy a nyelvtannal sokáig hadilábon fog állni.

B típus:

leginkább olvasott szöveg alapján tanul. Mindent megjegyez, amit lát, tudja, hogy a lap alján található az adott táblázat, és az pontosan mi után következik. Neki javasolt két nyelven olvasni kedvenc könyvét, ő szívesen kiírja a szótárba az ismeretlen szavakat, mert mint mondja, avval is tanul. Jó lesz a helyesírása idegen nyelven is (mert emlékszik rá, hogy van leírva), és neki általában nem okoz nehézséget a nyelvtani szabály megtanulása sem. Ha ebbe a típusba tartozol, érdemes elolvasnod Lomb Kató könyvét.

C típus:

elvont gondolkodású, ő máshonnan közelíti meg a tanulandó anyagot és nagyon kommunikatív. Leginkább definíciókkal és fogalmak segítségével érti meg az öszefüggéseket. Ez a csoport talán a legritkább.

D típus:

ő az, aki emlékszik arra, hogy a kérdezett leckerészt épp a nagymama rózsalugasában tanulta… A szagemlékek alapján asszociál.

E típus:

ő az új generáció képviselője. Nagyon jól tájékozódik a neten, könnyedén tanul a TV, számítógép segítségével. Az online oktatást tulajdonképpen neki találták ki. Neki érdemes a világhálón kalandoznia, közösségi portálokhoz csatlakozni. Érdeklődéséből kifolyólag nagyon motivált lesz az idegen nyelv elsajátítása terén, nem kell sokáig nógatni, hiszen így még több kapu nyílik ki előtte… Ha ezt megérti, határ a csillagos ég.

F típus:

ő a tipikus személyfüggő. Ha megtalálja azt a tanárt, akihez kötődni tud, akit megkedvel, akkor nincs előtte akadály, bármit meg fog tudni tanulni, egyszerűen mert sosem tudna csalódást okozni a szeretett tanárnak. Bizonyára jó néhányan emlékszünk általános iskolai Kati nénikre, akik előtt képtelenség, egyenesen szégyenletes lett volna felkészületlenül állni. Neki fontos tehát, hogy a megfelelő tanárt – akár csoportban, akár egyénileg – megtalálja, aki kellő figyelmet szentel rá és aki személyisége révén motiválni tudja őt. Persze az oktató személye idővel változhat, ahogy a tanuló személyisége is változik.

G típus:

nála az értelmére, belátására hatva lehet célt érni. Neki fontos, hogy tudja, mi hogyan működik, tudományos okokat, bizonyítékokat keres, nála a hitrendszerrel nem sokra mész. Az számára például nem magyarázat, hogy majd később megérted, ha eljön az ideje, ő azonnal tudni akarja.

A módszerek száma mára már szinte végtelen. Azt érdemes azonban tudni, hogy más típúsú tanulóhoz más-más módszer jelenti a kulcsot a zárba.

Néhány változatos módszer:

• Összefüggő, hosszú szövegeknél érdemes szövegkiemelőt használni, részenként összefoglalni, vázlatot/mind map-et készíteni, kulcsszavakat kiírni, hangosan felolvasni. Mi a csuda az a mind map? Nos, ez a hosszabb tananyagok esetén hasznos eszköz, egy jól áttekinthető “gondolati térkép”, melyet én egy fekvő A4-es oldalra rajzolok fel és színezek ki, valamint különböző formákat is használok hozzá. A fő témát a lap közepére írom, és a gondolataimat, az általam fontosnak tartott kulcsszavakat (a szöveg olvasása közben) vonalakkal összekötve szintén odaírom. Azokhoz is tartozhatnak gondolatok, amiket újra vonalakkal kötök össze, és így tovább. Nem kell tudnunk különösen szépen rajzolni, a lényeg az ábránk logikus felépítése.

• Fontos a rendszeres ismétlés, valamint hogy egy-két nap múlva újra elolvassuk az anyagot. Ez az ötlet az alapja a Leitner-kártyás módszernek is. Eredetileg kis kártyák egyik oldalára mondjuk felírták a megtanulandó fogalom nevét, a másikra a definíciót. Utána betették az összeset egy dobozba (vagy zsákba, vagy kinek mi tetszik). Azután vettek még üres dobozkákat – a kutatók szerint öt doboz az optimális -, és beszámozták őket. Az első körben az első dobozból kihúzott lapocska anyagát megtanuljuk, majd visszatesszük oda, és eltesszük. Megadott idő után ismét elővesszük, és kikérdezzük magunktól. Amire emlékeztünk, az átkerül a második dobozba, amire nem, az marad az elsőben. Újabb idő elteltével leellenőrizzük, hogy mire emlékszünk a kártyácskákból. Ha tudjuk, továbbléphetünk egyet, ha nem, visszakerül minden a kiinduló dobozunkba. Így, ami könnyen megy, az hamar az ötödik dobozba jut, ami pedig nem megy, az mindig visszacsúszik a start vonalhoz. (Abból érdemes puskát írnunk.) Az ötlet tehát abból a megfigyelésből indult ki, hogy vannak, amiket könnyebben megjegyzünk, míg másra több időt kell szánnunk, többet kell ismételnünk. A jobb időkihasználás érdekében pedig hasznosabb, ha azt ismételjük többször, ami még nem megy elég jól, és nem vesztegetünk el túl sok időt arra, amit már kívülről fújunk.

• Adatok, szabályok, definíciók tanulásakor jó, ha először saját szavainkkal foglaljuk össze, elmagyarázzuk, leforítjuk magunk számára a “bikkfanyelvet”, és főként a szabályoknál különösen szerencsés példákkal együtt tanulni.

• Ha sorrendet kell megtanulnunk, jó lehetőség az ún. asszociációs technika, ahol egy ismert út révén – mondjuk otthonról a munkahelyig -, az egymást követő helyszínekhez képi asszociációkat rendelünk és így jegyezzük meg a sorrendet. Figyelem! Minél meghökkentőbb az elképzelt kép, annál jobban megjegyezzük.

• Nyelvtani szabályok vagy épp a matematikai feladatoknál fontos a bevésés, amit sok-sok teszt, feladat megoldásával, gyakorlásával érhetünk el.

• És ha eljött a számonkérés ideje, nagyon fontos, hogy mindig győződjünk meg arról, hogy megértettük a feladatot. (Persze nyelvvizsga esetén értékes perceket lehet megspórolni avval, ha ismerjük a típusfeladatokat.)

• Ha pedig eredeti, idegen nyelvű szöveget kell meghallgatnunk és minél jobban megértenünk, akkor nagyon fontos, hogy ne ragadjunk le egy-egy szónál, amit nem értünk, mert akkor menthetetlenül lemaradunk. Kabat-Zinn kutató MBSR-programjának a középpontjában is ez áll (Mindfulness Based Stress Reduction, ami annyit tesz tudatos figyelmen alapuló stresszcsökkentés). Ő tudatos figyelem alatt azt érti, hogy “szándékosan a jelen pillanatra figyelünk, ítéletmentesen”. Fogadjuk el, hogy nem baj, ha nem értünk meg minden szót azonnal (az a fő, hogy a lényeget értsük), mint ahogy az sem baj, ha beszéd közben nyelvtanilag hibás a mondatunk, vagy nem tökéletes a kiejtésünk.

Nagy örömmel venném, ha megosztanád velem az itt fel nem sorolt, jól bevált praktikádat, és én is szívesen segítek, ha kérdésed van! Írj bártan!

Egy azonban biztos: “Az egyetlen, amit érdemes rosszul tudni, az az idegen nyelv”. A fontos az, hogy képesek legyünk kommunikálni: megérteni és megértetni magunkat, és akkor kitárul a világ számunkra.

Mitől más az internetes oktatás a hagyományos magánórához képest?

Nem igaz a rémhír, hogy ez az oktatási mód kevésbé hatékony, vagy nem annyira személyes, inkább más. Itt sokkal több lehetőség van arra, hogy a kötelező kűr – mármint a tankönyv – mellett személyre szabott kiegészítő anyagokat találjunk a világhálón, ezzel is érdekesebbé téve a nyelvtanulást. Hanganyagok, szótanító programok, klipek, zeneszámok, televíziós riportok, audiovizuális élmények válthatják fel a monoton magolást. A kötetlensége pedig igazi áldás azok számára, akik valamilyen okból kifolyólag szűkre szabott szabadidővel rendelkeznek. Otthonról kényelmesen, akár tréningruhában vagy hovatovább pizsamában is vehetsz leckéket, aminek végeredménye, hogy az órák még oldottabb hangulatban telnek, ami az eredményen is meglátszik. Persze, aki ragaszkodik a hagyományos órákhoz, az is megoldható, szívesen várjuk Óbudán, ha pedig ettől messzebb lakik, akkor jó esetben tudunk ajánlani a lakóhelyéhez közeli kollégát is.

Mi a különbség a live online (skype) óra és a távoktatási forma között?

A skype nyelvóra ugyanúgy, előre lefixált időpontokban zajlik, mint amikor a diák magántanárhoz jár, csak az interneten keresztül, mikrofon és fülhallgató segítségével kommunikálnak egymással. A tanórák gyakoriságát természetesen Te határozod meg – ez lehet 45, 60 vagy 90 perc, heti 1-5 alkalommal -, és mindenekelőtt beszédkészséget, szókincset fejleszthetünk általa, valamint koncentrálhatunk a nehézséget okozó dolgok (pl. nyelvtani problémák) tisztázására is.
Ezzel szemben a távoktatás önálló tanulást jelent, de nagy előnye, hogy nem maradsz egyedül, a leckék javításánál, vagy ha kérdésed van, számíthatsz tanári támogatásra is. Naponta megörvendeztetjük tanulóinkat a kb. 30 percet igénylő leckével, és havonta egy tesztet is ki kell tölteni, amin lemérhetik saját maguk is a haladásukat. A tanár feladata tehát ebben az esetben a házi feladatok javítása és a nyelvtanuló haladásának figyelemmel kísérése. A beszédkészség kivételével minden készség fejleszthető ezzel a módszerrel, és még kötetlenebb, mint a skype óra, hiszen mindenki akkor ül le a leckéjéhez, amikor épp ideje engedi. Ez a hátránya is, hiszen önálló tanulásra nem mindenki alkalmas.

Mire van szükségem az online tanuláshoz?

Megbízható internet kapcsolatra és vírusmentes számítógépre, az ingyenes skype programra, mikrofonra, esetleg webkamerára. Végül már csak egy nagy adag elszántságra!

Ha van további kérdésetek az online oktatással  kapcsolatban, tegyétek fel bátran, mi pedig megpróbáljuk megválaszolni azokat. És kérlek, írjátok le tapasztalataitokat is – jót, rosszat egyaránt -, ötleteiteket, amivel tovább segíthetjük nyelvtanuló kalandorainkat!

Nagyon szépen köszönjük a segítségeteket és sok sikert kívánunk mindannyiótoknak!

Györgyi

Kedves Nyelvtanuló!

Sosem árt, ha megnézzük, mások hogyan sajátítanak el sikeresen nyelveket. Én abban hiszek, hogy bárki képes rá, a neki megfelelő módszerrel és kellő szorgalommal, motivációval. (Persze különböző szinteken vagyunk képesek megtanulni, mert nem mindenki van megáldva nyelvtehetséggel. De nem is ez a lényeg, hanem hogy képesek legyünk kommunikálni a tanult nyelven.)

A minap találtam egy érdekes oldalt, ahol ingyenesen le lehet tölteni Lomb Kató könyvét, amiből te is megtudhatod, ő milyen módszerrel tanult meg 16 nyelvet. Hátha neked is bejön. Tehát most ezt megosztom veled is, ezt írd be a címsorba:

http://data.hu/get/1598562/Lomb_Kato.pdf.html

“…Ha valahol nyelvismereteimre kerül a szó, az emberek mindig ugyanazt a három kérdést intézik hozzám. Én mindig ugyanazokat a válaszokat adom. Ezt a könyvecskét azért írtam meg, hogy kollektíven felelhessek rájuk.

1. kérdés: Lehet-e tizenhat nyelven tudni? Válasz: Nem, nem lehet. Legalábbis egyforma színvonalon nem. Anyanyelvem csak egy van: a magyar. Az orosz, az angol, a francia és a német a magyarral egyszerre él bennem. Ezeket bármely kombinációban, azonnali „váltással” fordítom egymásra. Olasz, spanyol, japán, kínai vagy lengyel nyelvi feladatok esetén fél napot szoktam szentelni jegyzeteim átnézésre és a tanultak felfrissítésére. A többi hat nyelven csak szép- és szakirodalmi fordítási gyakorlatom van.

2. kérdés: Miért nem vállal nyelvoktatást? Válasz: Nem ez a mesterségem. A tanításhoz nem elég, hogy az ember egy sereg nyelvet elsajátított. Ha a statisztikai adatok gyűjtőiben több humorérzéket sejtenék, az összeíróívek „foglalkozás” rovatába azt írnám: „nyelvtanuló”. A tanítás más szakma. Biztosan van a világon sok szerencsétlen ember, aki több hasműtéten esett át. Mégsem adná senki kezükbe a kést azzal, hogy annyi tapasztalatot szereztek, most már nyugodtan elvégezhetnek maguk is egy operációt.

3. kérdés: Kell-e nyelvtehetség ahhoz, hogy az ember ennyi nyelvet meg tudjon tanulni? Válasz: Nem, nem kell. A művészeteket kivéve minden emberi tevékenység eredménye az érdeklődés intenzitásától és a befektetett energia mennyiségétől függ. Aki szívesen bolyong a szavak és gondolatok erdejében, az biztosan célhoz ér.

Saját tapasztalataimból szűrtem le ezt a következtetést; megfigyeléseimről szeretnék beszámolni e kis könyvecskében. Fogyatékosságai az én hibámból születtek. Érdemeiért azoknak jár elismerés, akiket idéztem. Olvasóimnak szeretetébe ajánlom.

Lomb Kató”